2021. február 21. vasárnap – Bogács – Mezőkövesd – Egerlövő
08.00 indulás Budapestről busszal.
Utasaink felszálláskor audio guide készüléket kapnak, hogy az előadások közben zavartalanul nézelődhessenek.
B o g á c s
Az eredetileg román stílusú templom feltehetően a községgel közel egyidős épület, mivel Bogács első írásos említésekor, 1248-ban már jelenlegi helyén, bár közel sem jelenlegi formájában állt a templom, akkor még Szent György nevét viselve.
M e z ő k ö v e s d
Szent László plébániatemplom, műemléki védettségű egytornyos barokk épület, gótikus szentély rész. Építését egyes adatok 1332-re, az Anjouk korához, míg más források a XV. században, a Hédervári családhoz kötik.
E g e r l ö v ő
Ritkán látott Árpád-kori református templom, látványos kapuzattal. A Borsodban fekvő, Heves megyével is határos Egerlövő (a középkorban Lövő) községet először 1221-ben említik. Ennél az évszámnál református templomának egy része korábbiak bizonyult. Az egykori középkori egyház hajóját és félköríves szentélyét, amelyek a mai templom keleti toldalékát képezik, szabályos, román kori kváderfal alkotja.
17.00 érkezés Budapestre a kiindulási ponthoz.
Vezetőnk, előadónk: Gondos Béla „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató
Kísérő, segítő: Szick Gergely egyesületi titkár
R é s z v é t e l i díj: 8.300,- Ft / fő
Információ: +36 20 312 5925 , regisztráció: palos@avekiallitohaz.hu
Magába foglalja az utazás teljes költségét, a vezetői, előadói, kísérői és szervezői díjakat, költségeket, a múzeumi belépőt, valamint a templomi adományokat.
Gondos Béla: A fővárosban sokak által, régóta ismert „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató az Erdélyi Magyarok Egyesületének aktív tagja. Őseitől örökölte a Kárpát Haza szeretetét, és a megismerési vágy által hajtva szinte minden zugát bejárta. Évtizedek óta önerőből járja Magyarországon és határon kívüli tájait, autodidakta módon gyűjti és fotózza az építészeti, művészeti emlékeit. A magyarság és rokonnépeinek emlékeit kutatva bejárt vagy 40 országot. Különleges élményként élte meg a moldvai csángók életének megismerését. Az élményeket nemcsak magának, hanem másoknak is gyűjti, ezért előadásokat, úti beszámolókat tart, ismertetéseket ír épített örökségünkről. Arról kevesen tudnak, hogy a rendszerváltozás előtt tiltott (szamizdat) irodalmat terjesztett.