2021. május 2. vasárnap – Győr – Lébény – Rábaszentmiklós
08.00 indulás Budapestről busszal.
Utasaink felszálláskor audio guide készüléket kapnak, hogy az előadások közben zavartalanul nézelődhessenek.
G y ő r
Nagyboldogasszony-székesegyház.
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez fűződik, aki a győri püspökséget is megalapította. Első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, ekkor felmagasított szentélyt és altemplomot kapott. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik ma a Szent László hermát. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását, melyet az 1480-as években Nagylucsei Orbán püspök fejezett be. Ezt kéttornyú templomot Bonfinius, Mátyás király udvari történésze rendkívül fényes székesegyházként jellemezte.
L é b é n y
Szent Jakab Római Katolikus Árpád-kori templomunk, Magyarország ékes román kori gyöngyszeme. Fővédőszentje Szent Jakab apostol, akinek Santiago de Compostella-i sírját zarándokok milliói keresik fel évente. Az elmúlt több mint 800 év alatt, ennek ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből.
Magasztosak a faragott kváderkövekből épített falak, s ezt csak fokozza a két kapuzat látványa, melyeknek korabeli díszítőmotívumai szemet gyönyörködtetőek.
A templomot építtető, előkelő, magas méltóságokat viselő család bőkezű adományainak és az építőmesteri tudásnak köszönhetően a templombelső is lenyűgöző. A belépőt óhatatlanul megérinti és elmélyülésre készteti látványa.
R á b a s z e n t m i k l ó s
Szent Miklós kerektemplom. Egy 1287-ben kelt okiratban szereplő adat – „ecclesiam in honore b. Nicolai confessoris constructam” – Szent Miklós hitvalló tiszteletére épített templomot említ a Rába menti településen.
A nyugati oldalán egyszerű barokk toronnyal kiegészített templom alaprajza is érdekesebb a másutt tipikusnak mondható körtemplomokénál. A kerek hajóhoz kelet felé patkóíves karéj csatlakozik szentély gyanánt, ám a központi térhez még két további, köríves formájú bővítmény járul északról és délről. Régebbi feltevés szerint az 1100-as években épített plébániatemplom idővel kicsinek bizonyult a falu gyarapodó lakossága számára, ezért nagyobbították meg ilyen módon, ám a korábbi, csupán felületes régészeti kutatás, majd a közelmúltban lefolytatott teljes épületfeltárás tisztázta keletkezésének körülményeit. A kőből épült alap és a felmenő falak tanúsága szerint az egész, háromlevelű lóherére emlékeztető alaprajzú templom egyetlen román kori periódusban épült, a későbbi középkorban csupán kisebb átalakításokat végeztek rajta. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy vajon miért, miféle különleges célból alakították ilyen bonyolultnak tűnő formájúra templomukat az építők, miféle rendeltetést szánhattak az egymással szemközt álló mellékkaréjoknak.
17.00 érkezés Budapestre a kiindulási ponthoz.
Vezetőnk, előadónk: Gondos Béla „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató
Kísérő, segítő: Szick Gergely egyesületi titkár
R é s z v é t e l i díj: 8.700,- Ft / fő
Információ: +36 20 312 5925 , regisztráció: palos@avekiallitohaz.hu
Magába foglalja az utazás teljes költségét, a idegenvezetői, előadói, kísérői és szervezői díjakat, költségeket, valamint a templomi adományokat, belépőket.
Gondos Béla: A fővárosban sokak által, régóta ismert „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató az Erdélyi Magyarok Egyesületének aktív tagja. Őseitől örökölte a Kárpát Haza szeretetét, és a megismerési vágy által hajtva szinte minden zugát bejárta. Évtizedek óta önerőből járja Magyarországon és határon kívüli tájait, autodidakta módon gyűjti és fotózza az építészeti, művészeti emlékeit. A magyarság és rokonnépeinek emlékeit kutatva bejárt vagy 40 országot. Különleges élményként élte meg a moldvai csángók életének megismerését. Az élményeket nemcsak magának, hanem másoknak is gyűjti, ezért előadásokat, úti beszámolókat tart, ismertetéseket ír épített örökségünkről. Arról kevesen tudnak, hogy a rendszerváltozás előtt tiltott (szamizdat) irodalmat terjesztett.
