Felvidéki Árpád-kori templomaink – “Oltári Múlt” – Szent Vér ereklye megtekintése (A torinói lepel egy darabja)

2022. június 12. vasárnap

B é ny – L é v a – G a r a m sz e n t b e n e d e k – B a r s e n d r é d  – N a gy s a ll ó

(B – freskós kerektemplom, tizenkét apostol tiszteletére szentelt rotunda / L – vár és vár rom, helyi idegenvezetés / G – Szűz Máriának és Szent Benedeknek szentelt templom, egykori bencés apátság, kolostor udvar megtekintése, helyi idegenvezetés, Szent Vér ereklye (a torinói lepel egy darabja) / B – falumúzeum megtekintése, helyi idegenvezetés / N – 1849-es nagysallói csata emlékművének megkoszorúzása)

Utazásunk során Fister Magdolna és Luky János helytörténész, két felvidéki magyar idegenvezető csatlakozik hozzánk. A hazafelé úton megállunk az 1849-es nagysallói csata emlékművet közösen megkoszorúzzuk.

F E L H Í V Á S !

A lévai várat a busz nem tudja megközelíteni így 500 m sétára kell számítani, egyenes sík terepen, járdán!

Bény rotunda

B é ny: A rotunda bélletes kapuja félköríves, ívmezője díszítés nélküli. A belsejében az apszisba vezető diadalív félköríves, magán az apszison román stílusú ablakok találhatók. A félkörben ülőfülkék vannak, fölöttük láthatók a feltárt freskótöredékek, akárcsak az ablakok rézsűs belsejében.

L é v a: Lévát egy 1156-ból származó adománylevél említi először (“villa Leua cum conventu hospitum ibidem commorantium”). Léva ekkor még a barsi várhoz tartozó jelentéktelen település volt, ami a mai városközponttól keletre terült el. Ez a városrész megőrizte az Ó-Léva nevet.

Léva várának sem építtetője, sem építésének az ideje nem ismert. Fügedi Erik szerint 1273 előtt épült, mert IV. László 1274-es oklevelében, melyben Hunt fiai Ders és Demeternek adományozta Dragus nevű földet, felsorolva azok érdemeit megemlíti, hogy II. Ottokár király ellen Léva védelmében harcoltak (“… secundo autem castrum Lewa, in quo Othocarus Boemorum Rex,…”). E szerint Ottokár sikertelenül ostromolta. Sajnos nem egyértelmű, hogy melyik Léváról szól az oklevél, mert az oklevelek a 16. századig a Trencsén feletti Illavát is Lévaként említik. Ottokár viszont 1271-ben Nyitrát elfoglalta, tehát akár a Bars megyei Léváról is szólhat az oklevél. Engel Pál nem említi a cseh ostromot és Haiczl Léváról írt tanulmányában Csák Mátét nevezi meg a vár építtetőjének.

Ami bizonyos, hogy okleveles adatok alapján Lévát 1318-ban Csák Máté birtokolta, akinek a várnagya ez időben Kistapolcsányi Gyula volt. 1321-ben Csák Máté halála után Gyula comes meghódolt I. Károlynak, aki neki és testvérének adta Bakabányát. A király Becsei Imre barsi ispánra bízta a várat. Ekkor került át a megyeszékhely Barsról Lévára. A pápai tizedegyzék szerint 1332-ben Léva már a megye leggazdagabb parókiái közé tartozott, ami a település fejlettségére utal.

Léva vára

1330-ban véres esemény színhelye volt Léva. Itt végeztette ki Becsei Imre a király parancsára a merénylő Zách Felicián nagyobbik lányát, Sebét. A Képes Krónika így írt róla: “Feliciánnak a másik, Sebe nevő idősebb leányát, aki egy Kopay nevő nemesnek volt a felesége, Lewa vára előtt Becheinek mondott Imre, e vár várnagya parancsára lefejezték, és maga Kopay is rabbilincsben rótta le a halál adóját. Ráadásul fiait a keresztes lovagok egy tengeri szigetre szállították, hogy sose lássák viszont szülőföldjüket. Végül magának Feliciánnak a nemzetségéből sok nemest felkoncoltak.”

G a r a m sz e n t b e n e d e k: 1075-ben I. Géza király alapított itt bencés kolostort, melyet “Monasterium a Ecclesia Sancti Benedicti” alakban említenek először. 1124-ben “Monasterium Sancti Benedicti de Grana”, 1158-ban “Monasterium S. Benedicti de Grana”. 1209-ben III. Ince pápa írja össze a garamszentbenedeki apátság birtokait.

A Szent Vér ereklye: Eddig azt hitték, hogy Veronika kendőjének egy darabját tartalmazza, de a lagújabb kutatások azt igazolták, hogy a lepel egy darabját tartalmazza az ereklye!

Garamszentbenedek apátság

N a gy s a ll ó: Nagysallói csata az 1848–49-es szabadságharc egyik fontos csatája volt 1849. április 19-én.

Vezetőnk: Gondos Béla              „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató

Kísérőnk: Szick Gergely egyesületi titkár         +36 70 311 8536

Részvételi díj: 12.000,- Ft /

Jelentkezni, érdeklődni: palos@avekiallitohaz.hu email címen, vagy +36 20 312 5925 telefonszámon lehet.

A N Y A Ö L – Rekvíem a gyerekekért / monodráma I G A Z történet alapján!

2022. október 02. vasárnap 19.00 óra

Előadja: Újhelyi Kinga, Jászai Mari – díjas színművésznő.

“Túlélni csak az Isten segített.
Dancs Rózsa 2014-ben megjelent, Pokoljárás című önéletrajzi regénye női sorsokról ad számot az egykori romániai abortusztörvény idejéből.

Dancs Rózsa, a valahai sepsiszentgyörgyi magyartanár és később családanya saját titkosszolgálati besúgójával élt egy házasságban csaknem húsz éven keresztül.Ebből a rémálomvilágból regényes úton-módon menekült el nyolc és tíz éves gyermekével és jutott el az ausztriai menekülttáboron keresztül egészen Kanadáig.A diktatúra fojtogató szorításában megjárta a poklot más tekintetben is. Rózsának a mindenáron anyaságra vágyástól vezérelten végül is a nyolc terhességéből kétszer sikerült megtapasztalnia az anyaság örömét. Története az ő személyes esetén lényegesen túlmutat: egy korszak, egy hatalom, egy rendszer hatalmas tévedéseit, egy egész társadalom szenvedését tárja fel.

Az első kisbabámat hét hónapra szültem meg a reggeli órákban Sepsiszentgyörgyön– meséli könyvében Rózsa. –A picit annak rendje és módja szerint inkubátorba helyezték, majd délutánarra lettem figyelmes, hogy az egyik ápolónő azt kiabálja a telefonba, hogy – ez a kölyök megfulladt -. Többször kérdeztem, hogy nem az én kisbabámról van-e szó, de félrelökdöstek a folyosón. Éjszaka, amikor hiába vártam, hogy hozzák a picimet szoptatásra, tudtam meg, hogy igen, az én gyerekem fulladt meg az inkubátorban, mert oxigén nélkül ott felejtették. Két spontán vetélésem után ismét hét hónapig sikerült hordanom a terhességet. Ép és egészséges kisfiam született az esti órákban. Amikor a belém nyomott altató hatása alól reggel felébredtem, és megkérdeztem, hogy mi van a kisbabámmal, azt a választ kaptam, hogy – még szuszog -. Kiderült, hogy a férjem határozott utasítására akoraszülött babát nem inkubátorba tették, hanem vesetálba dobták, halva születettnek nyilvánítva. Ott pihegett még egy ideig a vesetálban, amíg a szemétre nem vetették…

A könyv dokumentum, minden sora igaz, a romániai abortusz törvény a háttér. Eddigi kritikusaim közül legtöbbjük csak az abortusztörvényre összpontosított, mert nem élvén Romániában, el sem tudják képzelni azt, ami ma már fikciós filmtémaként is izgalmas: hogy a szeku nem játszott kesztyűs kézzel, s nemcsak Tőkés László családjában – túlélni pedig csak az Isten segített. Azzal is, hogy nem derült ki korábban az egész családi borzalom, mert nem úsztam volna meg élve. – mondja a szerző.

Újhelyi Kinga a második terhessége alatt ismerte meg a könyvet, és több oknál fogva is nagy hatással volt rá: Egyfelől, Dancs Rózsa nem – irodalmi – szerző, azt, hogy ez a könyv megszületett, nem művészi ambíciók diktálták, hanem a benne munkáló igazságérzet, a megélt traumák kimondásának a vágya. A másik két ok ennél sokkal személyesebb. A saját életem ugyanis sok ponton kapcsolódik ehhez a kötethez. A második terhességem idején már túl voltam magam is egy magzat elvesztésén, és élénken éltek bennem a kórházban szerezett tapasztalatok, az, hogy hogyan viselték az akkor körülöttem lévő nők a gyermekeik elvesztését. A személyes kapcsolódás másik oka, hogy magam is abban a Romániában nőttem fel, amiről a könyv szól. 1989-ben tizenkét éves voltam, sok diszkriminatív helyzetet éltem meg a származásom, a nyelvem, a vallásom miatt.

Jegyek elővételben: 3.000,- Ft / helyszínen 4.000,- Ft

Regisztráció, jegyrendelés: rendezveny@magharakademia.hu e-mail címen vagy +36 20 312 5925 telefonszámon lehet.

Helyszín: Altemplom (Pozsonyi úti Református templom Altemploma – 1133 Budapest, Pozsonyi út 58.  – BEJÁRAT a Gogol utca felőli oldalsó bejáraton!)