2022. október 07-09. péntek-vasárnap
1. nap: M a gy a r r e m e t e – K r i s ty o r – K é m é n d – Cs e r n a k e r e sz t ú r faluturizmus / szállás
M a gy a r r e m e t e : A Bihar-hegység festői völgyében fekvő idilli Magyarremete a csörgedező Mézgedi-patak mellett fekszik, a falu ódon hangulatú Árpád-kori református temploma elsősorban híres középkori freskórészletei miatt jelentős. A hajó, a karzat és a harangláb tornyának földszinti része értékes falfestményeket őriz. A XIV. században festett freskók bibliai és történelmi személyiségeket ábrázolnak. Központi alakjai Szent István, Szent Imre és Szent László, valamint Mihály arkangyal (az emberi cselekedetek mérlegével) az alsó sorban, valamint a 12 apostol a felső sorban. Jézus ostorozása, az olajban megsütött Szent János, döbbent arckifejezéssel Tamás apostol – különös képek ezek egy református templomban. Az értékes freskók nemcsak a templomhajóban, hanem a szentélyben és a toronyaljban is láthatóak. Ez utóbbiak bizánci stílusban készültek, feltárásuk az egykori lefedés és felfedezés után 2002-ben kezdődött el.
K r i s ty o r ortodox kőtemplomát a 14.sz végén Ştefan Bâlea kenéz alapította. A templom alaprajza tipikus téglalap formájú, apszisa belül félköríves, kivülről sokszöges záródású, nyugati oldalán masszív kőtorony emelkedik. A templom jelenlegi formáját a XIX sz.-ban nyerte el, amikor a hajót kelet felé meghosszabbítják és kibővítik ablakait. Ezt a kis falusi templomot elsősorban a 15. sz. elejéről származó falképei teszik nevezetessé. A hajó déli falán Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló festményeket látunk, amint békésen trónolnak a nyugati fal templomalapító Ştefan Bâlea-ja szomszédságában, akit feleségéval és kisfiával, korabeli román öltözetben örökített meg festőjük. A nyugati votív kép fölötti, felső regiszterben bibliai jeleneteket látunk : Mária halála, a Péter lábát mosó Jézus majd az utolsó vacsora.Az északi falon a Golgota történetének egy töredékét és a sárkánnyal küzdő Szent Györgyöt ismerjük fel Az északi külső falon 15.sz-i „utolsó ítélet”-freskórészlet maradt fenn
A templomban található román nyelvű ismertető szerint egy, 1279-ben, IV. László idején kelt törvényrendelet értelmében az ortodox felekezet csak úgy építhetett kőtemplomot, ha abban a három magyar király képmása is helyet kapott .
K é m é n d temploma 1332-ben plébániatemploma volt, Imre pap szerepel a pápai tizedjegyzékben. Lakói a 16. században csatlakozhattak a reformációhoz. A 17. század közepétől ide tartoztak a tatár pusztítás áldozatául esett Haró és Berekszó filiák.
1875-ig volt anyegyházközség, azután egykori filiájának, Harónak lett leányegyháza. Temploma a falu felett található, mellette van a patkó alaprajzú harangláb. A templom egyetlen hosszanti tér, félköríves záródással. Bejárata a nyugati oldalon van, vele szemben az északi falon falazott szószék áll. Ablakai félkörívesek, rézsűsek. A nyugati és keleti oldalon keskeny karzatok vannak. Valószínű, hogy a templom félköríves része a középkori templom apszisa lehetett, amelyhez szélesebb hajó csatlakozott. Ez az alaprajz 12. századi templomot sejtet, amelynek romosodása után, a hajó elbontásával a szentély szélességével megegyező, kisebb teret építhettek, (a feltárt feskók tanúsága szerint) valamikor a 14. században.
Barokk szószékkoronáját a 18. század végén készíttette kéméndi váradi Miklós, az egyházközség bőkezű patrónusa. Szintén ő készíttette a részben festett mennyezetet és az egyik karzatot. A gyülekezet egyetlan harangja 1796-ból származik. 1999-ben a a templom mennyezete nem bírta az idők terhelését, beszakadt.
Az esőzések következtében a vakolat alól középkori freskók bukkantak elő. Az északi falon egy 15. század végi késő gótikus Utolsó ítélet-freskó látható. Az elkárhozottak mosolyognak rajta és egy részük török fejfedőt visel. Ez a hatalmas falkép a segesvári Hegyi templom késő gótikus Utolsó ítélet ábrázolásához hasonlít. Kéménden a felszentelési keresztek 1482-es dátuma valószínűleg az Utolsó ítélet freskót is datálja. A déli falon, a bejárattól keletre nagyméretű Pokol-ábrázolás részlete maradt fenn, amelyen a Leviatán óriási szájába hajtott kárhozottak megláncolt alakjai és néhány ördög látszik. A freskó a 14. század második felében készülhetett. A déli fal másik freskóján a három magyar szent király (László, István, Imre) gazdagon díszített, keretbe foglalt ábrázolása látható. Ez valószínűleg a 15. század elején készült. A feliratok cirill betűsek, s ez román kegyurakat, illetve kétnyelvű gyülekezetet sejtet. A felszentelési keresztek valamivel későbbiek.
A templomot kolozsvári magyar fiatalok munkájával állították helyre.
2. nap: S a r m i z e g e t u s a – N a gy r á p o l t – A l gy ó gy – Sz á sz v á r o s – Cs e r n a k e r e sz t úr faluturizmus / szállás
S a r m i z e g e t u s a : a dákok legnagyobb ma ismert települése. A régészeti adatok és az ókori írott források átfedése azt mutatja, hogy a Kr.e. I. század második felétől itt volt a dák királyság fővárosa (valószínűleg a Burebista által alapított királyság első fővárosa Costeşti – Cetăţuie volt, amely után az említett időszakban ez a szerep Sarmizegetusa Regia) nevéhez fűződött. Annyi bizonyos, hogy közel másfél évszázadon át a Hegyi Kert – Sarmizegetusa Regia volt a dák világ legfőbb politikai, vallási, gazdasági és katonai központja.
A település központi részét az erődítmény és a szakrális terület foglalta el , a domboldalon elhelyezkedő számos antropogén terasz többi részén pedig a polgári területek, amelyek hagyományosan jelenleg a nyugati polgári körzetben , illetve a keleti polgári kerületben vannak felosztva .
Az erődítmény, amelyet ma a földön láthatnak a látogatók, az i.sz. második század eleji dákó-római háborúkból származik. Főleg mészkőtömbökből álló falai kb. 30.000 m 2 (a fal egyes részein vallási épületekből származó andezit építészeti darabok is helyet kaptak). A belső tér különböző pontjain és a közvetlen közelében római laktanyák és épületek nyomaira bukkantak. A kezdeti dák erődítmény, amelynek becsült területe kb. 10 000 m 2 -en, a háborúk során történt kiterjedt pusztítás és tereprendezés szinte teljesen érintette.
A polgári negyedekben végzett régészeti kutatások eredményeként több kör- vagy sokszög alaprajzú ház, valamint néhány kézműves műhely került elő. Ez utóbbiak közül kiemelkednek a kovácsműhelyek, amelyek tevékenysége a rendkívülinek minősíthető. Sarmizegetusa Regián több ezer vasdarabot találtak: kovács-, asztalos-, ács-, ékszer-, kőfaragó-, mezőgazdasági, háztartási tárgyak, fegyverek, dísztárgyak stb.
A fent említett épületek túlnyomórészt az i.sz. 1. század második felére – a 2. század elejére datálhatók, abban az időszakban, amikor a Grădiştea de Munte település elérte csúcspontját.
N a gy r á p o l t a 13. századtól egyházas hely volt. Temploma a falu fölötti dombra épült. A templom legrégebbi része a hajó, amelyet Entz Géza a román stílusú ablakok alapján 13. századinak tart. Falaiba néhány római követ is beépítettek. Sokszögzáródású, hálóboltozatos szentélye 15. századi, falán az építéssel egykorú freskókat tártak fel. 1523-ban Szent Péter és Szűz Mária tiszteletére harangot öntöttek. A gyülekezet reformálásának időpontja homályba vész. Első ismert református lelkésze Thúri P. János, aki az egyházmegye főjegyzője is volt. 1691-ben – valószínűleg a politikai közhangulat eredményeképpen – a helyi románok el akarták foglalni a templomot, félreverték a harangot, a temetőből kiásták, és meggyalázták a tetemeket.
1700 és 1702 között kijavították a templomot. A hajót egy méterrel magasították. 1766-ban Arany filiával együtt 169 tagot számlált a gyülekezet. A templomot az 1930-as években Debreczeni László tervei alapján újították fel. 1960. április 17-én – Húsvét első napján – a templom leégett, a nagyharang megrepedt. Még abban az esztendőben helyreállították.
A l gy ó gy 1397-től uradalmi központ volt. 1505-től mezőváros. Várát a 15. században a Pongrácz család építtette. Az uradalom birtokosa 1504-ig Corvin János, 1507-től Nagy Radu, 1517-től Neagoe Basarab havasalföldi fejedelem volt. A fejedelem örököse 1528-ban Algyógyfelfaluban ortodox templomot is alapított. Szapolyai János 1531-ben hadvezérének, ozsdolai Kun Kocsárdnak adományozta a birtokot. A 17. században a középkori várat a Kun család várkastéllyá alakította. Maradványai ma is láthatóak.
A 17. század elejétől a magyarajkú lakosság bizonyítottan református. A lelkész fizetésének nagy része a Kun udvarból járt, így a kastélyban is gyakran kellett prédikálnia. A gyülekezet mára 17. század végén csaknem kizárólag kis-és középnemesekből állt. Lélekszáma 1766-ban 161 volt.
1848. november 21-22-én a Gheorghe Demian vezette román felkelők a település kúriáit kirabolták, a református lelkészt, a tanítót és a presbitereket legyilkolták.
A középkori, gótikus plébániatemplomot mára 16. században átépítették. Falába több római követ beépítettek. A 19.század elején romos állapotáról panaszkodtak. 1867-ben Kun Kocsárd renováltatta, majd az 1930-as években Debreczeni László irányításával átépítették.
Az egykori parókia és iskola épülete az 1990-es években végrehajtott felújítás óta keresztyén ifjúsági központként működik, ifjúsági táboroknak ad otthont.
A település első, máig fennmaradt 11-12. századi körkápolnája alaprajzából a gyulafehérvári székesegyház keresztelőkápolnáját ismétli. A félköríves apszis negyedgömb boltozatának indítása jól kivehető. Hajóját öt, szentélyét egy félköríves résablak világította meg. A kápolna valószínűleg még a középkorban, az új templom elkészülte után elvesztette istentiszteleti hely rendeltetését. A 18. század végén tanítói lakásként használták. Valószínűleg e célból alakították át kétszintessé.
Sz á sz v á r o s várát tulajdonképpen a református és az evangélikus templom alkotja, amelyeket egy három bástyával és három saroktoronnyal erősített közös védőfal vesz körül. A református templom egy 12–13. századi korábbi helyén a 15. században (mai tornya egy földrengés után 1840–43-ban), a mellette álló evangélikus templom 1820 és 1823 között (tornya 1839–1842-ben) épült. Utóbbi elkészültére a két felekezet közötti viták miatt került sor, addig ugyanis magyar reformátusok és szász evangélikusok közösen használták a mai református templomot. A református templomban állították fel Kuun Kocsárd és Kuun Gézaeredetileg a kollégium új épülete előtt állt mellszobrát. A védőfalakat a 14. század első felében emelték. A két templomtól keletre az 1990-es években 11. századi kör alaprajzú kápolna alapfalait tárták fel. A vár kapuját egyelőre csupán istentiszteletek alkalmával nyitják ki.
3. nap: M a r o s n é m e t i – V i l á g o s (koszorúzás) – A r a d (vára)
M a r o s n é m e t i református temploma 1640 körül épült, valószínűleg egy középkori templom helyén; erre utal boltozatos szentélye. A falu hosszú időn át a Gyulay család birtoka volt, a templom a család udvari papságaként működött. A Gyulai család és a Kuun család tagjai közül többen a templomban vannak eltemetve. 1930-ig önálló gyülekezet volt, utána megszűnt a lelkészi állás, és Marosillyéről, illetve Déváról jártak ki a szolgálattevő lelkészek. 1978-ban a templomra új tető került. 2000-re a gyülekezet elnéptelenedett, a gazdátlan templom állapota folyamatosan romlik. 1760-ban készült harangja a gyülekezet megszűnésekor a dévai református templomba került át.
A r a d : Már az Árpád korban megszervezték a Maros-völgyi út és a folyó mai város térségében található, fontos átkelőhelyének a védelmét. Arad első erődítménye, az Árpád-kori Arad megye ispáni vára, a várostól mintegy 7 km-re keletre levő Öthalom (Glogovác, 1947-től Vladimirescu) település határában állt. A királyi alapítású, trapéz alaprajzú, gerendavázas földvárnak két építési fázisát különböztették meg a régészeti kutatások során. A területén előkerült leletek az erődítmény 9–11. század közötti működését igazolják. A várban feltárt temetőt a sírokban talált, 11. század első felében vert érmék keltezik. II. (Vak) Béla király (1131–1141) az ispáni várat az általa alapított, Szent Márton tiszteletére szentelt, aradi prépostságnak adományozta. Ebből kifolyólag, a következő időszakban a vár katonai szerepe fokozatosan háttérbe szorult, és valószínűleg az erődítmény még a tatárjárás előtt (1241) meg is szűnt. A 14–15. századi forrásokban nem találkozunk többé az aradi vár említésével, így bizonyosra vehető, hogy a 16. századig település nem védte semmiféle erődítmény. Korabeli források tanúsítják az aradi káptalan jelentős hiteleshelyi tevékenységét a középkor folyamán, amelynek a 16. század közepén, az intézmény törökök általi felszámolása vetett véget. A hajdani, 1224-ben felszentelt prépostsági templom romjai Glogovácon napjainkban is láthatók.
Vezetőnk: Gondos Béla „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató
Kísérőnk: Szick Gergely egyesületi titkár +36 70 311 8536
Részvételi díj: 60.000,- Ft / fő
Jelentkezni, érdeklődni: palos@avekiallitohaz.hu email címen, vagy +36 20 312 5925 telefonszámon lehet.
