2024. július 13. Ősképek – mennyezetkazettás templomok

Cs e n g e r s i m a – S o n k á d – Gy ü gy e mennyezetkazettás templomai – kirándulás

Szakmai kísérőink: Prokopp Mária professor emerita, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa

Bereczky Zoltán nyugalmazott református lelkész, középiskolai hittan tanár, Őskép kutató. 1973-óta foglalkozik a mennyezetkazettás templomokkal. Volt zsinati szóvivő és a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki titkára. 20 éven át (2004-2024-ig) volt a Jókay Alapítvány elnöke, melynek keretében határon túli egyházi segélyszolgálati tevékenységet végzett.

A kirándulás során először Csengersima templomát nézzük meg, ahol az egyetlen teljes égképes mennyezetet találhatjuk. A mennyezet a mennyet, az eget ábrázolja állatövi jegy kazetták segítségével. Az állatövi jegy  – állócsillagcsoportok – kazetták előtt képzeletben sakkbábukkal megszemélyesített égitestek mozognak 12 lépéssorban, amely a teljes üdvtörténet 12 részes misztériumjátéka. A játékot a helyi gyerekek lejátszották és az erről készült rövidfilmet megtekintjük a csengersimai gyülekezeti teremben. Ezt követően meglátogatjuk Sonkád és Gyügye templomát. Gyügyén a templomban lévő mennyezet 6 évvel később készült, mint Csengersimán. Ugyanaz a kéz festette, de itt minden csengersimai képből kettő van.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Csámpai Ottó: Vazul nyitrai herceg tragédiája (megvakítása)

június 11. kedd 18.00 óra – Előadással egybekötött könyvbemutató

A szerző három, szervesen összefüggő részben mutatja be könyve tartalmát: az elsőben ismerteti a nyitrai dukátus (hercegi tartomány) szerepét a trónutódló felkészítésében, kihangsúlyozva a tényt, hogy Imre halála után, mint a legidősebbet, Vazult illette volna a trón, másfelől azonban épp ő volt a Gizella királyné és István nővére támogatását élvező Orseolo Péter legnagyobb riválisa.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kovács Gergely: Mindszenty bíboros és a magyar Szent Korona – a fontosabb európai koronatársak

K É S Ő BB I  I D Ő P O N T B A N  L E SZ  M E G T A R T V A !

Az est során a Szent Koronához kapcsolódó számos legendát és tényt hallhatnak az érdeklődők egy olyan előadótól, aki egyike azon keveseknek, akik saját kezükben tarthatták ezt a csodálatos ereklyét. Megtudhatjuk azt is, kik miatt és miért nevezhetjük teljes joggal, a szó kánonjogi értelmében is ereklyének a káprázatos ékszert, milyen hasonlóságok és különbségek vannak európai koronatársaival.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Grandpierre Atilla: Az életközpontú civilizáció: az emberiség jövője

2024. május 07. kedd 18.00 óra

Az ember és a társadalom életének van egy eddig figyelmen kívül hagyott, természetes medre, amit nem az ember határoz meg, s amit ismernünk kell ahhoz, hogy mindannyiunk javára, tudatosan tervezhessük meg életünket: az élet, a benne rejlő oksági erővel és természettörvénnyel. Ezt az egész Világegyetemet átható természeti erőt minden ősi társadalom ismerte, életelvnek vagy életerőnek, ch’i-nek, dharmának, manának stb. nevezte, minden élőlény, sőt a Természet legfőbb irányelvének, szentnek tartotta. Ennek az ősi tudásnak a leértékelése együtt járt a civilizáció kisiklásával. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Golarits Miklós: “Fehérvárra menő had út” földrajzi elhelyezkedése

2024. május 28. kedd 18.00 óra

Hol van a „Fehérvárra vezető hadiút”
a „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea”?

 A „Fehérvárra vezető hadiút” magyar nyelvű félmondat a Tihanyi Alapítólevél latin szövegében található. Az Alapítólevél az egyik legrégebbi hiteles oklevelünk, amely 1055-ben íródott. Ismerteti azt a 16 birtokot és 3 vámharmadot, amelyeket a tihanyi bencés szerzetesek kaptak I. András királytól. Ezek közül a 12. birtok leírásában szerepel a „Fehérvárra vezető hadiút” kifejezés, amely a tanulmány vizsgálatának tárgya. Az oklevélben megadott településnevekből kiindulva a kutatás eredményeképpen a hadiút a Pilis-, Visegrádi hegységben található.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nagy Dénes: A Bolyaiak – Egy példa a mának – Avagy lehetnek még polihisztorok?

2024. március 26. kedd 18:00 óra

A két bolyai: versek és drámák témája. De mi volt itt a „titok” és mit tanulhatunk a fantasztikus eredményeikből és a tragédiáikból? A Bolyaiak nem csak matematikusok voltak, hanem jelentős alkotók számos tudományos és művészeti területen. Igaz, sok eredményük láthatatlan maradt kéziratokba zárva, de később ezek közül is némelyik a felszínre tört és ösztönözhet minket. Ugyanakkor példát is mutattak a tudományban és az oktatásban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Molnár R. Pál: Klímaváltozás

2024.04.16. kedd 18.00 óra

Ma már az átlagember is a bőrén érzi az időjárás változását, de nem tudja mit tehetne ellen. Az előadó véleménye szerint a globális klímaváltozás elleni harc elbukott, vagy inkább meg sem kezdődött. Az előadás célja, hogy segítsen az alkalmazkodásban és a felkészülésben. A felkészülésnek több szintje van a családi , a kisközösségi, a települési, az országos és a nemzetközi szintek. A felkészülés különböző szintjeire vannak kidolgozott javaslatok, ezek közül bemutatunk néhány lehetőséget. Egy kattintás ide a folytatáshoz….