június 11. kedd 18.00 óra – Előadással egybekötött könyvbemutató
A szerző három, szervesen összefüggő részben mutatja be könyve tartalmát: az elsőben ismerteti a nyitrai dukátus (hercegi tartomány) szerepét a trónutódló felkészítésében, kihangsúlyozva a tényt, hogy Imre halála után, mint a legidősebbet, Vazult illette volna a trón, másfelől azonban épp ő volt a Gizella királyné és István nővére támogatását élvező Orseolo Péter legnagyobb riválisa.
Az ember és a társadalom életének van egy eddig figyelmen kívül hagyott, természetes medre, amit nem az ember határoz meg, s amit ismernünk kell ahhoz, hogy mindannyiunk javára, tudatosan tervezhessük meg életünket: az élet, a benne rejlő oksági erővel és természettörvénnyel. Ezt az egész Világegyetemet átható természeti erőt minden ősi társadalom ismerte, életelvnek vagy életerőnek, ch’i-nek, dharmának, manának stb. nevezte, minden élőlény, sőt a Természet legfőbb irányelvének, szentnek tartotta. Ennek az ősi tudásnak a leértékelése együtt járt a civilizáció kisiklásával. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
A magyar néptánc hagyomány és az ősvallás világképének kapcsolata a táncrenden és a mozdulatok kozmikus-teremtő nyelvezetén keresztül. Táncos anyanyelvünkről ilyen szellemű megközelítésben mindez idáig csak néhány elszórt tanulmány készült. Ez azért is különösen sajnálatos, mert a hivatalos tudományosság vonalán népzene- és néptánc-kutatásunk világelső! Az előadás példákon keresztül mutatja be, hogy ne csak másoljuk, hanem értsük is és újra alko(tha)ssuk a magunk számára magunkból beszélt anyanyelvként őseink testre szabott táncos üzenetét! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →
A könyv Salamon és Sába királynő történetét mutatja be, valamint a Frigyláda útját Etiópiába. Ezt a művet Abesszíniában évszázadok óta különös hódolat övezi. A legendák és hagyományok nagyszerű tárháza. Legősibb történetei 2800 évvel nyúlnak vissza korunk elé, azaz lényegében Salamon és Sába királynője koráig. Legkorábbi formájának összeállítását azonban csupán a Kr. u. VI. századra tesszük. Összeállítója valószínűleg kopt pap volt, mivel az általa felhasznált könyvek a kopt egyház által elfogadott írások voltak.
A mű várhatóan komolyabb régészeti kutatásokat fog elindítani a Dél-Arábiában egykor létezett rendkívül fejlett, Egyiptommal és Mezopotámiával összemérhető civilizáció feltárása és megismerése kapcsán. Nem is beszélve olyan „apróságokról”, miszerint Salamon és Sába királynője tolmács nélkül beszélgetett egymással.
Ki volt valójában Salamon? Avagy I. Sisák Fáraó? Ki volt Sába királynője, Dél-Arábia rendkívül erős uralkodója? Miként jutott el pontosan a Frigyláda a Sába királynőjének fennhatósága alá tartozó Etiópiába, a királynő fővárosába, Axumba, azaz Égszínbe?
Előadó: Arany László – mű és szakfordító, kutató, számítógép programozó tanár
Jegyek elővételben: 1.500,- Ft / helyszínen 2.500,- Ft
Helyszín: A l t e m p l o m (Pozsonyi úti Református templom Altemploma – 1133 Budapest, Pozsonyi út 58. – BEJÁRAT a Gogol utca felőli oldalsó bejáraton!)
Könyvritkaság, ami eddig magyar nyelven nem volt elérhető, tartalma idehaza máig szinte ismeretlen.
„Az [etiópiai] királyok dicsősége”
A könyv Salamon és Sába királynő történetét mutatja be és a Frigyláda útját Etiópiában. Ezt a művet Abesszíniában évszázadok óta különös hódolat övezi, és az egész országban úgy tisztelték és tisztelik a nép körében, mint amely a végső bizonyítékát tartalmazza a héber pátriárkáktól való származásuknak, valamint a salamoni vonalból származó királyaik és Jézus, az Isten Fia rokonságának.
A Kebra Nagast a legendák és hagyományok nagyszerű tárháza, némelyik történelmi, némelyik tisztán néphagyományi jellegű, amelyek az Ószövetségből és a későbbi rabbinikus írásokból, valamint egyiptomi (pogány és keresztény), arab és etiópiai forrásokból származnak.
Legkorábbi formájának összeállítását a Kr. u. VI. századra tesszük. Összeállítója valószínűleg kopt pap volt, mivel az általa felhasznált könyvek a kopt egyház által elfogadott írások voltak.
A Nag Hammadi Gnosztikus Könyvtárral és a Holt-tengeri Tekercsekkel összemérhető jelentőségű ősi szöveg. Arany László fordításában.
A könyv korlátozott példányszámban lesz elérhető és kizárólag előrendelés útján megvásárolható!
H É T H A Z Á B A N – előadással egybekötött könyvbemutató.
E L Ő A D Ó: Ozsváth Sándor – nyugdíjazott főiskolai tanár, művelődéstörténész, beszédkészség és magyarságismereti oktató
Mióta művelődéstörténettel, ezen belül szerves műveltségünkkel foglalkozom, egyetlen összetett kérdés izgat csupán: Kik vagyunk, milyenek vagyunk, s miért éppen ilyenek vagyunk mi, magyarok? Vizsgálódásaim során a fenti három közül a miért megválaszolása a legnehezebb, egyben a legösszetettebb feladat. Minden kérdésfeltevésem élén ez áll: miért éppen ott, miért éppen általuk, miért éppen akkor, mért éppen úgy…jött létre, majd alakult s gyarapodott műveltségünk? Az ezekre adott válaszokat, megállapításokat legalább három tudományág bizonyító apparátusával igyekszem alátámasztani, s ebből egynek mindenképpen természettudománynak kell lenni. Ott ugyanis nincs olyan hogy ,talán’, ,lehet’, ,bizonyára’ meg ,valószínűleg’ (amint ezt oly gyakran olvasni, hallani különböző társadalomtudományi munkákban, előadásokban), mert pl. az ánégyzet meg bénégyzet az mindig egyenlő cénégyzettel, a Rudolf-féle szám pedig 3,14, és nem talán, lehet meg bizonyára… Mindennek egy-két szeletét szeretném csupán bemutatni, és kézzel-szemmel-füllel érzékelhető módon igazolni, alátámasztani. Egy népdal közös eléneklése után egy, a paraszti kultúrában használatos mindennapi tárgyat veszünk majd kézbe, s vizsgálunk meg tüzetesen.
Jegyár: Elővételben az előadás napjáig: 1.000,- Ft Helyszínen: 2.000,- Ft
Csonka-Szatmárban, Szamosszegen születtem 1950. január 29-én. A gyermek- és ifjúkor meghatározó időszakait Nagyecseden és Debrecenben töltöttem igaz magyarok, nyakas kálvinisták között. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának diákjaként már nagyon érdekelt a történelem, az irodalom és a színház világa. 1968-ban érettségiztem. Előbb Egerben szereztem magyar-történelem szakos általános iskolai tanári oklevelet, majd egyetemi diplomát ¬- posztgraduális képzésben – a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakán. 1982-től nyugdíjazásomig a Debreceni Tanítóképző Főiskola (később Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola) oktatója, s két évig tanszékvezetője is voltam. A tanítás mellett hosszú ideig foglalkoztam színjátszó együttesekkel, ősbemutatóként még gyermekoperát is rendeztem (Csenki Imre-Vargha Balázs: A tücsök és a hangyák). 1989-93 között nyaranta magyarságismereti táborokat szerveztem és vezettem külhoni magyar fiataloknak. 1996-óta vagyok beszédtanára a Magyar Rádiónak (Debrecenben), nyugdíjazásom óta pedig az MTVA-nak (Budapesten). Rendszeresen jelennek meg írásaim, fotóim különböző hazai és erdélyi lapokban, folyóiratokban, online portálokon. Tagja vagyok a Protestáns Újságírók Szövetségének és a Kölcsey Társaságnak.
Köteteim: Látjátok, feleim, Mik vagyunk?, Por és hamu, Az Idő ölén, Trianon árnyai. (1994-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntettek ki, 2018-ban pedig megkaptam a Protestáns Újságíró Szövetség Ráth Mátyás Életműdíját.)
Márius 27. 18 óra – Emlékezések Prokop Péterre – előadás és könyvbemutató
Prokop Péter katolikus pap, festőművész, író (1919-2003) A XX. századi magyar pap-festők egyik legjelentősebb alakja. Fő példaképei Aba Novák, Csontváry, Paul Klee, stílusát az átélt vallásoság és a modern, expresszionista kifejezésmód határozza meg. 100. születésnapja alkalmából megjelent Emlékezésekkönyve című Albumbemutatója. A művész életrajza a főbb műveinek bemutatásával, művészetének jellemzésével. Helye a 20. századi hazai és egyetemes művészetben. A kötetben közreadott közel 100 kortárs megnyilatkozás rövid ismertetése művészetéről és az emberről.
Előadó:Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár / 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán doktorátust szerzett summa cum laude minősítéssel. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa. 1995-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1978-ban Pasteiner Gyula emlékérmet, 1990-ben Ipolyi Arnold emlékérmet és 2007-ben Szervatiusz Jenő-díjat, illetve Kiváló Erasmus Koordinátor kitüntetést kapott. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja, és jelenleg is. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Értesítő szerkesztő bizottsági tagja. APéter András-Alapítvány és a Szent István-díj Alapítvány elnöke.
Helyszín:Pannon Kincstár(1056 Budapest, Váci utca 47.)