Címke: előadás
történetükről, főleg megtelepedésükről, mindennapi életükről általános információk sora érhető el, ám egészen más, sokszínű világ bontakozik ki, ha egy-egy területet nagyító alá helyezünk. Az előadás a Zemplén nyugati szélén alakult kolostorok (Gönc, Göncruszka, Regéc, Középnémeti) legújabb kutatási eredményeiről (lézeres felmérések, középkori oklevelek) köztük a Telkibányán lévő aranybányászokkal egykor élő pálos kötődésekről számol be.A gondolat teremtő ereje
2024. december 10., kedd 18.00 óra
Az előadás témája: A látható gondolat, ami az univerzum egységes nyelve.
Nem ezoterika, nem misztika, hanem tudományos igényű, de jól érthető előadás.
Ez az állítás forradalmi, az akadémiai fizika vonakodik elfogadni. A mérhető gondolat a mai akadémiai tudomány szerint az agy elektromágneses jele. A tudomány abban is egyetért, hogy a gondolat több, mint az agy elektromágneses jele, de hogy mi a gondolat, azt nem tudja. A gondolat erő. Ez egyszerű eszközökkel is kimutatható és mérhető. A gondolat képes pl. kis méretű, egyszerű, jól megtervezett eszközöket mozgatni (Lajtner Gépek). A mérés mozgásváltozáson alapul. Ez a mozgás lehet kvantummechanikai vagy szabad szemmel is látható mozgás.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Zengd, magyar nemzetünk, Szent László szentségét!”
2024. október 29., kedd 18.00 óra
Szent László királyunk és lánya, Szent Piroska kultúrtörténetét, valamint lovagkirályunk korának meghatározó szellemiségét ismerhetik meg az érdeklődők az előadás alkalmával.
László király Lengyelországban született 1046. június 27-én I. Béla király és Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő gyermekeként, meneküléséből innen tér vissza a család 1048-ban. Lászlót mindössze 32 évesen választják királlyá, uralkodásának idejét 1077–1095közötti időszakra teszik, viszont a „lovagkirály” előbb volt lovag, mint uralkodó.
2024. július 13. Ősképek – mennyezetkazettás templomok
Cs e n g e r s i m a – S o n k á d – Gy ü gy e mennyezetkazettás templomai – kirándulás Szakmai kísérőink: Prokopp Mária professor emerita, Széchenyi-díjas és Magyar Örökség Díjas művészettörténész, Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa
Bereczky Zoltán nyugalmazott református lelkész, középiskolai hittan tanár, Őskép kutató. 1973-óta foglalkozik a mennyezetkazettás templomokkal. Volt zsinati szóvivő és a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki titkára. 20 éven át (2004-2024-ig) volt a Jókay Alapítvány elnöke, melynek keretében határon túli egyházi segélyszolgálati tevékenységet végzett.
A kirándulás során először Csengersima templomát nézzük meg, ahol az egyetlen teljes égképes mennyezetet találhatjuk. A mennyezet a mennyet, az eget ábrázolja állatövi jegy kazetták segítségével. Az állatövi jegy – állócsillagcsoportok – kazetták előtt képzeletben sakkbábukkal megszemélyesített égitestek mozognak 12 lépéssorban, amely a teljes üdvtörténet 12 részes misztériumjátéka. A játékot a helyi gyerekek lejátszották és az erről készült rövidfilmet megtekintjük a csengersimai gyülekezeti teremben. Ezt követően meglátogatjuk Sonkád és Gyügye templomát. Gyügyén a templomban lévő mennyezet 6 évvel később készült, mint Csengersimán. Ugyanaz a kéz festette, de itt minden csengersimai képből kettő van.
Csámpai Ottó: Vazul nyitrai herceg tragédiája (megvakítása)
június 11. kedd 18.00 óra – Előadással egybekötött könyvbemutató
A szerző három, szervesen összefüggő részben mutatja be könyve tartalmát: az elsőben ismerteti a nyitrai dukátus (hercegi tartomány) szerepét a trónutódló felkészítésében, kihangsúlyozva a tényt, hogy Imre halála után, mint a legidősebbet, Vazult illette volna a trón, másfelől azonban épp ő volt a Gizella királyné és István nővére támogatását élvező Orseolo Péter legnagyobb riválisa.
Kovács Gergely: Mindszenty bíboros és a magyar Szent Korona – a fontosabb európai koronatársak
K É S Ő BB I I D Ő P O N T B A N L E SZ M E G T A R T V A !
Az est során a Szent Koronához kapcsolódó számos legendát és tényt hallhatnak az érdeklődők egy olyan előadótól, aki egyike azon keveseknek, akik saját kezükben tarthatták ezt a csodálatos ereklyét. Megtudhatjuk azt is, kik miatt és miért nevezhetjük teljes joggal, a szó kánonjogi értelmében is ereklyének a káprázatos ékszert, milyen hasonlóságok és különbségek vannak európai koronatársaival.
Grandpierre Atilla: Az életközpontú civilizáció: az emberiség jövője
2024. május 07. kedd 18.00 óra
Az ember és a társadalom életének van egy eddig figyelmen kívül hagyott, természetes medre, amit nem az ember határoz meg, s amit ismernünk kell ahhoz, hogy mindannyiunk javára, tudatosan tervezhessük meg életünket: az élet, a benne rejlő oksági erővel és természettörvénnyel. Ezt az egész Világegyetemet átható természeti erőt minden ősi társadalom ismerte, életelvnek vagy életerőnek, ch’i-nek, dharmának, manának stb. nevezte, minden élőlény, sőt a Természet legfőbb irányelvének, szentnek tartotta. Ennek az ősi tudásnak a leértékelése együtt járt a civilizáció kisiklásával. Egy kattintás ide a folytatáshoz….