Címke: kutatás
történetükről, főleg megtelepedésükről, mindennapi életükről általános információk sora érhető el, ám egészen más, sokszínű világ bontakozik ki, ha egy-egy területet nagyító alá helyezünk. Az előadás a Zemplén nyugati szélén alakult kolostorok (Gönc, Göncruszka, Regéc, Középnémeti) legújabb kutatási eredményeiről (lézeres felmérések, középkori oklevelek) köztük a Telkibányán lévő aranybányászokkal egykor élő pálos kötődésekről számol be.Csámpai Ottó: Vazul nyitrai herceg tragédiája (megvakítása)
június 11. kedd 18.00 óra – Előadással egybekötött könyvbemutató
A szerző három, szervesen összefüggő részben mutatja be könyve tartalmát: az elsőben ismerteti a nyitrai dukátus (hercegi tartomány) szerepét a trónutódló felkészítésében, kihangsúlyozva a tényt, hogy Imre halála után, mint a legidősebbet, Vazult illette volna a trón, másfelől azonban épp ő volt a Gizella királyné és István nővére támogatását élvező Orseolo Péter legnagyobb riválisa.
Grandpierre Atilla: Az életközpontú civilizáció: az emberiség jövője
2024. május 07. kedd 18.00 óra
Az ember és a társadalom életének van egy eddig figyelmen kívül hagyott, természetes medre, amit nem az ember határoz meg, s amit ismernünk kell ahhoz, hogy mindannyiunk javára, tudatosan tervezhessük meg életünket: az élet, a benne rejlő oksági erővel és természettörvénnyel. Ezt az egész Világegyetemet átható természeti erőt minden ősi társadalom ismerte, életelvnek vagy életerőnek, ch’i-nek, dharmának, manának stb. nevezte, minden élőlény, sőt a Természet legfőbb irányelvének, szentnek tartotta. Ennek az ősi tudásnak a leértékelése együtt járt a civilizáció kisiklásával. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mandics György: Elveszett magyar kódexeink
2024. március 12. kedd, 18:00 óra
Az előadás egy elhanyagolt kutatási területről szól. Kossuth Lajos emigrációba kényszerült titkára, Somogyi Antal által egy Cicero kódexben megtalált rovásírásos anyagok kapcsán létrejött nagy jelentőségű hagyatékról, az „Elveszett magyar kódexekről” beszél. A könyvek latin betűs átírása alapján készült „A Magyarok ősi énekei” elnevezésű gyűjtemény végül 1873-ban jelent meg. Szarvas Gábor Somogyi téves elméleteinek tulajdonítva hamisítványnak tartotta a művet, mondván: a magyarságnak sosem voltak hosszú rovás feliratai, ez tehát kizárja a rovásírásos könyvek létezését.
Móricz 100.
2023. szeptember 16. szombat 17.00 óra
Móricz János egykori állításai – a magyar szavak Dél-Amerikában, a misztikus Fémkönyvtár, valamint az ókori népek transzkontinentális kapcsolatai – ma is megosztják a tudományos világ kutatóit és a laikusokat egyaránt. Mit sikerült eddig igazolnunk mindebből? Mely erők állhattak Móricz titokzatos halála mögött? Mindezekre megkapjuk az eseményen a válaszokat.
Program:
– A TAYOS című szinkronizált ecuadori dokumentumfilm vetítése (86 perc)
– rövid szünet
– Az elmúlt 11 év eseményei. Mit sikerült igazolni Móricz János egykori fantasztikus állításaiból?
Hogyan (és kivel) tovább? (kb. 70 perc)
– Az amerikai népek és az ókori népek bizonyított kulturális kapcsolatai, avagy ki fedezte fel valójában Amerikát? (kb. 60 perc)
-Kérdések, válaszok.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az Aba nemzetség eredete a történeti forrásokban és az Abasári királyi központ feltárása
2023. június 29. csütörtök 19.00 óra
Fontos újraértékelnünk történelmünk elfeledett vagy sokszor szándékosan elhallgatott, illetve félremagyarázott eseményeit, szereplőit. A Magyarságkutató Intézet 2019-ben ezen feladatot tűzte zászlajára és ezen program keretében, a régészet terén elsősorban harmadik királyunk, Aba Sámuel nemzetségfői, majd királyi központjának feltárását kezdte meg 2021 őszén. A feltárás során nem csak szenzációs leletek kerültek elő a Gyöngyös melletti Abasár településen zajló ásatáson, hanem első választott királyunk történeti szerepe is teljesen átértékelődött, igazat adva azon történeti forrásoknak, melyeket a hiteltelennek tartott magyar krónikáinkban olvashatunk.
Az előadás ezen témát dolgozza fel, az Aba nemzetség eredetét, Aba Sámuel jelentőségét és az 1042-ben általa alapított abasári bencés monostor feltárását bemutatva.
Előadó: Makoldi Miklós Zsombor, régész Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontja, az Abasári feltárás vezető régésze.
Jegyek elővételben: 1.500,- Ft / helyszínen 2.500,- Ft
Regisztráció, jegyrendelés: rendezveny@magharakademia.hu
Információ: +36 20 312 5925
Helyszín: A L T E M P L O M (Pozsonyi úti Református templom Altemploma – 1133 Budapest, Pozsonyi út 58. – BEJÁRAT a Gogol utca felőli oldalsó bejárati ajtón!)
Ősi Magyarország: A magyar őstörténelem és őstudás 11 tudományág összegzése és egybevetése alapján.
2023. június 08. csütörtök 19.00 óra
Hogyan oszlathatjuk el az őstörténetünket elfedő homályt? Az ősi krónikákat hiteltelenné tették,
felszámolták történelemképünk eddigi alapját. A történelem elfogulatlanul megmaradt társtudományaihoz fordultunk: ezek a természetföldrajz, az antropológia, a genetika, a régészet, a genetika, a fémművesség története, a nyelvtörténet, a népzenetörténet, a népmesetörténet. A témák elismert szakértőivel együttműködve összevetettük az ezen tudományágak főbb eredményeit szakértők által jóváhagyott módon összefoglaló térképeket. Megdöbbentő módon ezek a térképek egybeestek, feltárták a 40 000 éves élet-, közösség- és természetközpontú eurázsiai őstörténelmet, a 7700 éves Ősi Európa civilizációt, a szkíta-hun-magyar, a mezopotámiai és a kínai civilizáció szerves rokonságát. Az ősi civilizáció világnézetének értelmezésében arra az átfogó természettudományra támaszkodtunk, amely egyesítette az anyag, az élet és az értelem tudományát, és világos képet adott a Világegyetem lényegéről. A Világegyetem lényegének ismerete lehetővé tette az őstörténelem jelképrendszerének felfedezését, és kulcsot adott az őskori tudásrendszer megértéséhez. A témában született két könyv, az Ősi Magyarország és A Selyemút őstörténete című könyvek 72 színes térképet és 63 színes fényképet tartalmaznak.
Előadó: Grandpierre Attila magyar fizikus, csillagász. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Egyetemi doktor (1977, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar), a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia), az MTA köztestületének tagja.